Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

Az Okos Város Energetikai Szempontjai és Innovációs Program Lehetőségei

2020. február 19

Napjainkban az OECD országok városai mind méretben, mind darabszámban egyre jobban növekednek. Az erőforrások és szolgáltatások (pl.

Napjainkban az OECD országok városai mind méretben, mind darabszámban egyre jobban növekednek. Az erőforrások és szolgáltatások (pl. szállítás) iránti növekvő kereslet miatt fokozódik a környezeti nyomás (pl. zöld területek csökkenése). Emiatt egyre több város biztosít egyedülálló környezetet az olyan innovációk tesztelésére, amelyek a megnövekedett energiaigényt képesek mérsékelni, valamint növelik az erőforrás felhasználásának városi hatékonyságát. Ebben a helyi hatóságok, és az innováció serkentésében érdekelt cégek szerepe rendkívül fontos. Az „okos” technológiák számos városi kihívás kezeléséhez jelentősen hozzájárulhatnak. Az „okos” hálózat (Smart Grid, SG) egy feltörekvő koncepció, ami sok országban tesztelési fázisban van [1–4]. A Pannon Pro Innovációs és Szolgáltató Kft. ezen „okos” feltörekvő koncepciókat karolja fel Magyarországon. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet éghajlatváltozással és annak mérséklésével foglalkozó tudományos és innovációs társulásával (EIT Climate-KIC) együttműködésben megvalósuló Accelerator Program keretében 2020-ban is az innovatív megoldások támogatására fókuszál. Ennél a koncepciónál egy háromlépcsős inkubációs program által segítséget kapnak a startupok az üzleti modellek kialakításához, a piaci működés kiismeréséhez és a befektetők keresésének felkészítéséhez is. (1. ábra) [5]. Az ilyen jellegű programok kiváló lehetőséget biztosítanak az „okos” ötletek megfelelő színvonalú és piacképes kialakításához.

1. ábra. A háromlépcsős inkubációs program szakaszai [5]

Az SG szabályozás bevezetése sok országban amiatt szükséges, hogy olyan innovatív politikákat alakítsanak ki a versenyképes ajánlatok és végfelhasználói árképzési rendszerek támogatására, amelyek cserébe hozzájárulnak a hálózat működésén belüli allokációs és termelési hatékonyság javításához, miközben minimalizálják az energetikai piaci kockázatot, ezáltal ösztönözve a befektetőket [6]. 

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a városi háztartások 80%-ában telepítésre kerüljenek az „okos” mérőeszközök. Az ehhez kapcsolódó programok sok európai országban az energia szabályozás alapját képezik, viszont ezek a szabályozások nem csupán arra lettek tervezve, hogy csak az elektromos hálózaton belüli kereslet-kínálat egyensúlyát segítsék elő. Ezek a szabályozások arra is szolgálnak, hogy különféle fenntartható energia és klímaváltozás szabályozásokat és célkitűzéseket támogassanak [7]. A megújuló energiatermelés vizsgálatával foglalkozó tanulmányok azt mutatják, hogy az időjárásfüggő megújuló energia forrásból (VRE) származó villamos energia hálózatba történő betáplálása biztosan tovább fog növekedni [8], amit a biztonságos villamosenergia ellátás érdekében lokálisan szükséges kezelni [9]. A megújuló energiaforrások és a decentralizált energiatermelés egyéb formái a kiegészítő hálózat támogató szolgáltatások biztosításában betöltött jelentősége fokozódik a villamosenergia tároló rendszerek (elsősorban akkumulátorok) „okos” integrálásán keresztül.  

A jelenlegi megoldások alapján megállapítható, hogy az egyes országokban az SG hatékony elterjedéséhez olyan politikai, gazdasági, társadalmi mechanizmusokat és innovatív ösztönzőket kell kialakítani, amelyek hatékonyan teszik lehetővé a helyi önkormányzatok, a vállalkozások és a döntéshozók számára e rendszerekbe való befektetést és ezen új rendszerek integrációját a kialakulóban levő okos városokba. 

 

 

Szerzők:

Pannon Pro Innovációs és Szolgáltató Kft.: Dr. Zsiborács Henrik – Zentkó László

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék: Hegedűsné Dr. Baranyai Nóra – Csányi Szilvia – Dr. Pintér Gábor

 

Felhasznált szakirodalom:

1.     Kamal-Chaoui L, Robert A (2009) Competitive Cities and Climate Change. Paris

2.     European Commission. (2014) Energy research challenges for Smart Cities. Belgium

3.     European Commission. Commission launches innovation partnership for Smart Cities and Communities. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-760_en.htm?locale=en. Accessed 5 Feb 2019

4.     Birkner Z, Máhr T, Rodek Berkes N (2017) Changes in Responsibilities and Tasks of Universities in Regional Innovation Ecosystems. Naše Gospod Econ 63:15–21. 

5.     Pannon Pro Innovációs és Szolgáltató Kft. (2019) Klímainnovációs Közösség - KIK. https://klimainnovacio.hu/. Accessed 12 Feb 2019

6.     Haidar AMA, Muttaqi K, Sutanto D (2015) Smart Grid and its future perspectives in Australia. Renew Sustain Energy Rev 51:1375–1389. 

7.     Woods E, Strother N (2012) Smart meters in Europe. Navigant

8.     Zame KK, Brehm CA, Nitica AT, et al (2018) Smart grid and energy storage: Policy recommendations. Renew Sustain Energy Rev 82:1646–1654. 

9.     Zsiborács H, Hegedűsné Baranyai N, Vincze A, et al (2018) Economic and Technical Aspects of Flexible Storage Photovoltaic Systems in Europe. Energies 11:1445.

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Fenntarthatóbb városi rendszerek

Fenntarthatóbb városi rendszerek